Na halihó!

Igen, megint itt vagyok, bár gondolom senkit nem érintett rosszul, hogy 3 napig nem jelentkeztem. Utoljára ugye pénteken írtam, azóta se történt sokkal több minden. Szombaton felkeltem, kicsit neteztem, és az ablakon kinézve sem lettem sokkal lelkesebb, hogy kimozduljak, ugyanis nagyon fújt a szél. De Jo lelkemre kötötte, hogy szombaton felkeresem az összes belvárosi hotelt és megpróbálom beadni az önéletrajzomat. Jo még pénteken felhozta a nyomtatóját is, meg papírt is adott hozzá, hogy nyomtassak amennyit szeretnék. Gyorsan átfutottam a CV-met, kinyomtattam úgy 10-15 darabot. Jo meg felírta nekem egy papírra az összes nagyobb belvárosi hotelnek a címét, meg rajzolt egy skiccelt térképet is, hogy könnyebben odataláljak. Szerencsére nem voltak messze egymástól, mert ilyen szélben nem volt kedvem órákat gyalogolni. Először a TravelLodge-ban kezdtem, ami egy viszonylag olcsóbb szállodalánc. Ott azt mondták, hogy jelent pillanatban nincs üresedés, de nyugodtan hagyjam ott az önéletrajzomat. A következő lépés az EUROPA volt, ami a belváros egyik legpuccosabb szállodája. Ott a recepción azt mondták, hogy böngésszem a honlapot, ha van üresedés, ott azonnal meg fogom találni. Itthon meg is néztem, van takarítónői munka, oda be is fogom adni mindenképp. Ott nagyon szívesen dolgoznék, mert gyönyörű a hotel, és ebből kifolyólag talán egy takarítónői fizetés sem lehetne olyan rossz. Ezután jött a FitzWilliam, ami megint csak egy elég felkapott hely. Ott is megengedték, hogy otthagyjam a papírkámat, de javasolták, hogy nézzek körül a honlapon is. A többi ezt követő hotelben, nem jártam szerencsével, abból a szempontból, hogy csak a honlap címeket írták fel nekem, a Holiday Inn-ben, a Ramadában, a Jurys Inn-ben, és a Hiltonban is. Persze a honlapok szerint egyik helyen sincs üresedés, de talán majd egyszer lesz. Résen kell lenni. ;) Mivel nagyon fújt a szél, nem volt kedvem az utcán sétálgatni, de gondoltam, hogy azért a karácsonyi vásárban, még ha egyedül is, mennék egy kört. Ott viszont annyian voltak, hogy nem hogy nem fáztam, egyenesen melegem is volt, és mozogni is alig bírtam. De azért nézelődtem a fergetegben, és a kedvenc indiai bódémnál kóstolgattam a szószokat. Mindegyik nagyon különleges, bár azért egy egész dobozzal nem venném meg őket, inkább csak alkalomadtán végigkóstolgatom mindegyiket. Van sok, ami csípős, de sokba tesznek például kesudiót, meg mandulát is, ami nagyon ízletessé teszi. Igazán finomat lehetne belőlük főzni, egy jó husival el tudnám képzelni. Egyszer majd talán beruházok egyre. Aztán, amikor a Dönciékkel, meg a Tináékkal voltam a vásárban, mondták, hogy kóstoljam meg a kenguru hamburgert is. Először majdnem hanyatt estem ennek hallatán, de aztán valamiért mégis piszkálta a fantáziámat. Ebben a bódéban lehet kapni mindenféle egzotikus állat húsából készített hamburgert, például krokodilt, impalát, kengurut és struccot is. Úgy voltam vele, hogy hát egyszer élünk, és bár imádom a kengurukat, nem attól leszek rossz ember, hogy megkóstoltam. Egyébként meg, ha én nem eszem meg, megeszi más. Jó, jó tudom, ítéljetek el, de hát tényleg egyszer élünk. Amúgy meg nem volt nagy szám, tutira nem mondtam volna meg róla, hogy kenguru. Szóval kipróbáltam, soha többet. Sétálni amúgy nem nagyon tudtam, mert minden irányból löktek. A vásár előtt meg hirtelen nagy kiabálásra lettem figyelmes. Egy hajléktalannak tűnő bácsi felhúzott egy mikulás szakállat, maga előtt tolt egy bevásárlókocsit tele üres fél literes üvegekkel, és azt kiabálta, hogy én vagyok a Mikulás. Hát nem volt hiteles :) Mindenesetre jót röhögtem rajta. Aztán elindultam haza busszal, mivel 7óra körülre ígérték a bőröndömet, nem akartam elkésni. Mikor hazaértem írtam a srácnak, hogy nem lehetne-e hogy mégse az eredeti címre, a Tináékhoz hozza a csomagot, hanem Jo-hoz. Aztán visszaírt, hogy persze nem gáz, kicsit késik, csak 9 körül ér ide, mert elég nagy a forgalom. Úgyhogy vártam türelmesen, aztán nemsokkal 9 előtt csörgött a srác, hogy itt áll az utca végén. Nagyon aranyos kis raszta gyerek volt, bár szét volt esve teljesen szegény, mert a nagy furgon lerobbant Dublinban, és az összes csomagot egy Skoda személyautóval hozta. Meg gondolom azért fárasztó lehet egész nap egy autóban ülni. Szóval nagyon örültem, végre megjött a sok csudi dolog, a kabátok, cipők, pulóverek, meg a pipereholmik és főként a pihe puha fürdőköpenyem. Már alig vártam, hogy megjöjjön. Kipakolásztam a cuccaimat, és este már csak filmeztem, meg skype-oltam. 

Vasárnap úgy döntöttem, hogy nem megyek sehová, egyrészt mert borzasztó hideg volt, másrészt meg vasárnap igazából csak 1kor nyitnak az üzletek, munkaügyben nem tudtam volna érdemben semmit intézni. Úgyhogy vasárnap állásokat keresgettem, beadogattam az önéletrajzomat százezer helyre. Végülis a Job Center oldalán sikerült regisztrálnom, ott is tudtam jelentkezni pár állásra online. De már eléggé belefásultam a gépezésbe. Vasárnap amúgy jött délelőtt Robert és a kislánya Allys, meg Jo édesapja. Pár szót sikerült velük váltanom, mielőtt mentek a vásárba a Mikuláshoz. Allys amúgy nagyon kis tündér, Jo mesélte, hogy a múltkor azt mondta, hogy a "disznók büdösek, csak akkor szeretem őket, amikor már kolbászok a tányéron." Azért ezen jót röhögtem :) Jo apukája nagyon gyorsan beszélt, kicsit meg is ijedtem, hogy mit kérdez, de aztán rájöttem, és tudtam is válaszolni. De nagyon rémült fejet vághattam, mert ma azt mondta Jo-nak, hogy szegény lány olyan szomorú volt, minden rendben van vele, van elég meleg ruhája? De édes ;) hogy aggódik. Magyar vagyok, meg munkanélküli, nem hajléktalan.:) Napközben nem voltak itthon, ezért gyorsan nekiálltam főzni, vettem még régebben konzerves, szószos csirkemellet, összesütöttem kukoricával, virslivel, meg rizzsel. Fincsi lett, jól be is kajáltam. Aztán 5 óra felé megjött Jo, Robert és a kislány, de azonnal el is mentek, mert Robertnek haza kellett vinnie Allys-t, és még vissza is jött mert éjjel meg itt dolgozott. Ne kérdezzétek, hogy mit, nem mertem megkérdezni. Este Robert aludt egy kicsit és elment dolgozni, valamikor kettő körül érhetett haza, még ébren voltam, és hallottam, ahogy beszélgetnem. Én megnéztem a Másnaposok 2-t, aztán aludtam. Ma arra ébredtem, hogy valaki, valami nagyon hangos. ("valaki ül kint a szárnyon.......valaaaaami!" - miből idéztem??) Kiderült, hogy Robert és Jo pakolták a karácsonyfa díszeket a padlásról, és ledobták az egyik dobozt, és baromi nagyot szólt. Aztán beszóltak, hogy ébren vagyok-e, és ha igen, akkor nem segítenék véletlenül. Egy oltári nagy bőröndöt kellett felemelni, miközben Robert fél lábbal lelógott a létráról. Hát marha vicces volt, jót is röhögtünk. Robert egyébként, bár alig beszéltem vele, elég szimpatikusnak tűnik, meg Jo-val nagyon aranyosak is együtt, sokat nevetgélnek, olyankor Jo is olyan, mint egy igazi kis szerelmes tinédzser. Aztán Robert hazament, Jo meg mondta, hogy hétvégén nem lesz itt, ő megy Roberthez, és újévkor majd Skóciában lesz pár napig. Akkor aztán tényleg egyedül leszek. De nem baj, majd bulizok egyedül a lakásban....vadul :) áthívom a nyugdíjasokat a környékről, és eszméletlen bulit csapunk :)

Miután Jo és Robert végeztek a pakolással, végre lezuhanyoztam, és elindultam az utamra. Először a munkaügyi központba mentem, mi másért, munkát keresni. A csajszi, aki fogadott kinyomtatott pár ajánlatot, amikre nem tudtam tegnap online jelentkezni. Meg adott egy masszív listát a Belfasti munkaközvetítő irodákról, névvel, címmel, telefonszámmal, meg adott egy másik listát, amin körülbelül 100 honlap címe volt, ahol kereshetek munkát. Hát nem sok ismerős volt, pedig így is legalább 10 különböző honlapon keresgélek, de egyik sem volt közte. Mondjuk a legtöbb honlapon ugyanazok az állások vannak, és már szinte mindegyikre jelentkeztem mindegyik oldalról. A lány amúgy nagyon kedves, és segítőkész volt, sok szerencsét is kívánt. Csütörtökön úgyis megyek még a munkaügyibe, a munkanélküli segély miatt. A munkaügyiből kibuszoztam a Holywood Exchange nevű bevásárlókomplexumba, ahol Jo hallotta, hogy az IKEA-ban van munka. Gondoltam, akkor kimegyek megkérdezem személyesen. Bementem az IKEA-ba, meg a Sainsbury's be is, sőt a Next nevű üzletbe is, mindenhol nagyon kedvesen felírták a honlapok címét, hogy ott keresgéljek. Köszi, ezért jöttem?? Úgy tűnik itt tényleg nem nagy divat a személyes próbálkozás, és nem is nagyon tudnak vele mit kezdeni. Szóval még lehet tényleg azzal járok a legjobban, ha itthon ülök és egész nap küldözgetem szét az önéletrajzokat. Bár visszaírni itt sem feltétlenül divat, de már nagyon jó lenne, ha valami horogra akadna. Bementem a Sainsbury's be, gondoltam ha már ott vagyok, végre megnézem, hogy milyenek a termékek, árban, minőségben milyenek. Aztán úgy voltam vele, hogy ha már ott vagyok, veszek több mindent, és akkor pár napig nem kell nagyon boltba mennem, és tudok előre is tervezni a kajával. Azzal mondjuk nem számoltam, hogy nem vittem magammal hátizsákot sem, és kézben több kilót cipelni nem a legjobb érzés, de megoldottam, csak nem volt egyszerű. Vettem két kiló húst, egy kiló almát, két kiló krumplit, két 8as pakk joghurtot, csokit, tejet, meg végre vettem magamnak 1 fontért egy tálcát, mert Jo-nak nem volt, én meg azért szeretek a szobámban enni. Azon mondjuk teljesen le voltam sokkolva, hogy a hús rendkívül drága, tényleg nagyon. Egy 40dekás csirkemell csomagolva, 3 font, ami akárhogy is vesszük 1000 forint, duplája az otthoninak. Az olcsó húsnak meg mint tudjuk híg a leve. Szóval végignéztem mi a legolcsóbb, és végül karajt vettem, meg csirkecombot 1 dobozzal. Meg vettem olyan kis sütikét, amit Jo kóstoltatott velem, mince pie-nak hívják, én végül az áfonyás-almás tölteléknél maradtam.....hát nem is bántam meg. :) Hazafelé késett a busz, úgyhogy 25 percet álltam fagyoskodva a megállóban, és még egy öreg bácsi is mindenáron beszélgetni akart velem. Hazafelé mivel sötét volt, csak körülbelül láttam a megállókat, és nem vettem észre, hogy egyel közelebb is leszállhattam volna a buszról. Így is csak kb 500 méterrel kellett többet gyalogolnom, ami önmagában nem lenne gond, ha nem csúszott volna az út, és nem lett volna tele mindkét kezem. De szerencsésen hazaértem, jól teleettem magam a csirkés-virslis mixemmel, kicsit beszélgettem Jo-val, azóta meg szokásomhoz híven számítógépezek. Ma már nincs erőm végigböngészni az összes honlapot, holnap szerintem nem megyek sehová, szépen sorjában végigveszem mindet. És ha még ezek után sem lesz szemernyi esélye sem egy munkának sem.........akkor megyek tovább, hisz mi mást tehetek ;) Holnap talán elmegyek szoliba egy kicsit, az arcom miatt igazán rám férne pár perc, és keddenként olcsóbb is. Jo holnap már tényleg dolgozik, bár ma is váltig állította, hogy megy, és mégis délben kelt fel. Én is ilyen munkahelyet szeretnék :) vagy olyat, ahova egyáltalán nem kell bemenni, és fizetnek folyamatosan....az meg csak az álmaimban létezik. 

Már ennyi a mesélésből, remélem otthon mindenkivel minden rendben, vigyázzatok egymásra, Magatokra is, ha tehetitek pihenjetek sokat, és legyetek azokkal, akiket szerettek, és Rám meg gondoljatok mindennap!

Puszi!