Halihó!

A mai napom semmi extrával nem telt. Tegnap este Dönciék átjöttek filmet nézni, meg beszélgetni, bár nem voltak itt sokáig, mert reggel ment majdnem mindenki dolgozni. Megnéztük óriás képernyős tévén a Csúcshatás című szuper akciófilmet, ettünk popcornt, meg Tina csinált töltött káposztát, igazi magyar ízek helyben :) Mivel éjszaka végig fújtam az orrom, ezért reggel, bár korán ébredtem, korántsem voltam kipihent, ezért délután kicsit visszafeküdtem aludni. Reggelire (11kor) a szokásos szendvicset ettem, Tescos felvágottal, sajttal (hát itt azért a cheese nem közelíti meg az otthoni minőséget, nem kegyetlenül rossz, csak aránylag szar ) meg paprikával. És mit ittam hozzá? Van ugye otthon a Boci Aero csoki....na már most itt van olyan, hogy Aero csokipor, amit ha beleraksz a meleg tejbe, akkor buborékozik a tetején, és tök fincsi, komolyan :).....csak egy bajom lesz vele....rá lehet szokni :) (Lola, remélem te megértesz) 

Ezután lefutottam a szokásos társadalmi köröket, beszéltem skype-on az urammal, megnéztem a kis maccsokat, meg a Ferivel dumáltam kicsit, Anyummal is, aztán visszazuhantam az ágyba, azonnal el is aludtam. Előtte még azért gyorsan átfutottam az állásajánlatokat, kiszűrtem azokat, amik szóba jöhetnek. Holnap remélhetőleg sikerül időpontot egyeztetni a TB számos interjúra is, és akkor már semmi sem állhat az utamba, hogy melót találjak. Tina és Gergő is nagyon bíztatnak, hogy az angollal tuti találok melót hamar, hát legyen igazuk. Azért tényleg nagyon bízom benne, hogy hamar sikerül, mert az azt jelenti, hogy a kedvesem is minél hamarabb repülhet hozzám. 

Az alvásból kissé kómásan ébredtem, kicsit magamhoz tértem, felöltöztem és útra keltem a Shopping Centerbe. Mivel ügyesen megjegyeztem, hogy merre kell menni, sötétben egyedül is odataláltam :) Ott aztán bementem a boltokba, nézelődtem, feltérképeztem az árakat, megnéztem a karácsonyi díszletet, merthogy itt már karácsonyi lázban ég mindenki. A karácsonyi vásár is már megnyitott, de oda még nem mentünk el, mert Tina szerint annyian vannak, hogy esélytelen bejutni. Utána LIDL-be mentem, ahol vettem cornflakes-et, paprikát, zsemlét, meg teát. ÉS: egy néni odajött hozzám segítséget kérni, és értettem mit mond!!!!! Szerencsére, amik a LIDL-ben vannak már ismerős márkák, és árban is ugyanolyanok, mint otthon. És itt is sok az 1 fontos bolt, ahol tényleg nagyon olcsón lehet bármit megkapni, a tusfürdőktől kezdve, a háztartási cikkeken át, a ruhákig (persze nem a legjobb minőség). De egyelőre amíg nincs melóm, addig jó lesz az occsó is. Onnan hazasétáltam, főztem magamnak egy teát, mert már nagyon fájt a torkom, jól is esett nagyon. 

Most már este van, este van, ki ki nyugalomban, Tina 10ig dolgozik, utána biztos hullafáradtan fog hazaérni, Geri meg pont 11re megy dolgozni, megint elkerülik egymást. Azért nagyon rossz lehet így dolgozni, hogy szinte alig látják egymást, de valamit valamiért ugyebár. 

Ma korán fekszem, bár a délutáni alvás miatt annyira még nem is vagyok fáradt, mert holnap megyünk a városba, ahol remélhetőleg sikerrel járok az ügyintézésben. 

Most pedig következzen pár kép Tináék lakásáról, ahol most éppen rontom a levegőt :) 

Helloka!

Na, elmesélem a mai napomat is, már amennyiről még nem írtam. Szóval 1 körül, amikor ébredtem Tina is hazaért, kicsit összeszedtem magam, mert azt még nem sikerült reggel. Nagyon éhes voltam, tegnap délután 1 óta nem is ettem semmit. Ettem egy szendvicset, Tina megkínált mindennel, nagyon kedves volt :) Aztán felöltöztem, és Dönci elvitt minket a Connswater shopping centre-be, ahol van Tesco meg sokminden más is. Megvettem pár dolgot, ami kimaradt a csomagból, pl tusfürdő, sampon, stb, fel vagyok most már szerelkezve mindennel. Csak a mihez tartás végett: itt a TESCO jó minőségű :) és olcsó, komolyan, szinte semmi sem drágább. Elmentünk az O2 nevű telefonos boltba, ami olyan, mint otthon a szolgáltatók, Vodafone, T-mobile. Ott vettem SIM kártyát, 15 fonttal kell minden hónapban feltöltenem, és akkor megadhattam 3 otthoni vezetékes számot, amire van 3000 ingyen percem, és minden O2-essel (a Tináék is azok) ingyen beszélek, és ingyen SMS-ezek, ami azért valljuk be, nem rossz. Utána meg korzóztunk még kicsit, voltunk pár 1 fontos boltban, ahol minden olcsó. Vettem pár tollat, meg törcsit, mert azok még kellenek. Aztán ott van az Argos nevű bolt, ahol úgy vásárolsz, hogy bemész van egy interaktív felület, ott kikeresed mi kell, van szinte bármi, szépségápolási szerek, háztartási eszközök, lakástextil, és megnézheted, hogy van-e raktáron, és ha nincs megmondják mikor mehetsz érte, kapsz egy cetlit, és majd azzal fizetsz amikor megjön. Ez tök jó, és így lesz nekem szerdára téli paplanom :)

A lányok nagyon csúnyák, és nagyon rondán öltözködnek, és a ruhaboltok kínálata elég gyér, de árban nem rosszabb, mint otthon. A fiatalok elég érdekesen öltözködnek, én még szerintem jól is vagyok felöltözve. :)

Viszont még 5kor is 14 fok volt, eső max 2 percig szemerkélt. Hazaértünk, megfürödtem, és fél8ra beszéltem meg JoAnne McCrory-val, hogy megnézem a kiadó szobáját. Még pár hete adtam fel hirdetést, hogy keresek kiadó szobát, és ő keresett meg, hogy neki van egy. Aztán két hétig nem jelentkezett, mikor írtam, hogy kérek képeket. De aztán két hét múlva írt, hogy rossz volt a laptopja, és ez már szimpatikus volt. Küldött pár képet, telefonnal fotózta, nem volt rajta kivehető teljesen semmi, de mivel ő volt az egyetlen olyan lehetőség, aki egyáltalán szóba jött, visszaírtam neki, hogy szeretném megnézni. Tina ma el is jött velem, az egyik sarkon találkoztunk a csajszival, aki már elsőre nagyon szimpi volt. És legalább érthetően beszélt....viszonylag. Csak a beszéd gyorsaságával van bajom, mert alapból amúgy jól beszélnek, csak harapják a szavakat nagyon. Na visszatérve a lakásra: beléptünk és tátva maradt a szám, de még a Tinának is :) Hát láttam már fullos pecót, de azért ez még überelte. Amilyen kicsi olyan rohadt jó :) Szóval belépsz, egyenesen konyha, ami full modern, abból nyílik a nappali bőrkanapéval, kandallóval. Fent az emeleten van két szoba, az egyik Jo-é, a másik kétágyas lenne az enyém, elég faszán néz ki. Fent van a fürdő is, szóval minden adott. 250 font havonta, ami itten viszonylatban nagyon jónak számít, főleg, hogy itt nem sok emberrel kell megosztani mindent. Jo teljes munkaidőben dolgozik, hétvégenként ritkán van itt, mivel a leendő férje másik városban lakik. Jövőre amúgy el akarja adni a házat, mert férjhez megy. Pedig nagyon bánnám, ha innen el kellene költöznöm :( Reméljük, ha esetleg majd még ott lakok, amikor jön az uram, akkor is meglesz még. Most lakik ott egy srác, aki viszont december elseje előtt még elköltözik, mert nagyon messze kapott melót, szóval jövő hét vége felé már elméletileg szabad lenne a szoba. Tina is nagyon bizakodó volt, láttam rajta, hogy szerinte is jó, és legalább itt se alkalmatlankodnék sokáig. Tényleg jó dolog a vendégszeretet, de nem szeretek visszaélni vele. Ott majd saját magam osztom be az életem, és senkit nem zavarok. 

Nemrég értünk haza, most átjöttek Dönciék, kicsit beszélgetünk, bár elég álmos is vagyok, meg talán kicsit meg is fáztam a gépen. Szóval ma szerintem korán fekszem, holnap meg 1 előtt nincs nyitva semmi, szóval sokáig alszom. 

Hétfőn kedden ügyintézés lesz, ami még kell a munkakereséshez, akarok nyitni bankszámlát, és ha mindez megvan, vagy legalább már sínen van, belevetem magam a melókeresésbe, és a Job Centerek mélyébe. 

Már most egyenlőre ennyi, remélem otthon is minden rendben, nagyon vigyázzon Mindenki magára, hiányoztok! 

Puszi

Hellobello!

Na, a repülés utolsó 25 perce felért egy kínzással, olyan szinten fájt a fülem, hogy ennyire talán még a fülműtétem után sem. Nagyjából alig hallottam valamit, és zúgott az egész fejem. Közel 30 perces ereszkedés után sikeresen landoltunk Dublin repterén, ahol 20perc várakozás után a csomagok is rendben megérkeztek. Kint már várt a Döncike, és azonnal zúztunk is Belfast felé. Útközben beszélgettünk, bár én jobbára már félig aludtam. Mikor Tináékhoz értünk Tina még ébren volt, kicsit beszélgettünk, aztán belezuhantam az ágyba. Ma reggel viszonylag frissen ébredtem, bár kicsit még sötét van, és nem is nagyon csapok zajt, mert Tina barátja Geri még alszik, éjjel dolgozott, és reggel ért haza (fogalmam sincs mikor, mert nagyon mélyen aludtam). Némi náthával ébredtem, viszont az iszonyú füzúgásom szerencsére elmúlt. Most csak üldögélek, és esélyes, hogy alszom még egy kicsit, mert ki azért nem pihentem magam még teljesen.....a repülés fárasztó bakker :) A lakás nagyon szép, kellemes a környezet, és amit még éjjel láttam Belfastból az is tetszett, remélem ma azért egy részét nappal is láthatom. Most várom Tinát, hogy menjünk bevásárolni a Tescoba, mert mivel még nincs átalakítóm, ha lemerül a gépem, nem tudom feltölteni, és akkor nem tudok kockulni :)

Most egyenlőre enny, nagyon hiányoztok, remélem mindenkivel minden rendben otthon.

Puszi!  

 Halihó!

Jelen bejegyzés nem máshol keletkezett, mint a repülőgépen. (netre persze csak később került fel)J Kicsit már untam magam. A felszállás közepesen volt szar, persze a fülem bedugult nyolcvanhatszor, fájt a fejem, kiszáradt a szemem, volt minden bajom. Aztán a Zsófitól kapott Joy-t kivégeztem másfél óra alatt még úgyis, hogy 250 oldal, és a háromnegyede divat-meg sminktanács, ami engem úgysem érdekelt.  Minek is érdekelne, amúgyis kurvajól nézek ki J Viszont nagyon érdekes tanácsokat olvashattam a Facebook-etikett rovatban…….néhányuk megfontolandó, pl: ne lájkolj orrba-szájba, mert ciki. J Mellettem amúgy nem ül senki, csak egyel beljebb egy angol bácsi, aki folyton azt nézi mit parázok, szerintem belül kicsit röhög rajtam. Épp Amszterdam és Belgium fölött húztunk el, Leeds és Manchester felé tartunk, és röpke 40 perc múlva meg is érkezünk Dublinba, ahol remélem jó cimborám Dönci már epekedve vár (muhaha). Épp csak kicsit van amúgy melegem, itt röviden elmesélném, hogy súlycsökkentés céljából végülis miket vettem fel (persze hálistennek az 1,3 kiló túlsúlyra nem kellett ráfizetnem a kedves és szépen mosolygó szőke lánynak köszönhetően – ha valakit érdekel, legközelebb elkérem a számát J ) nos tehát: alul egy darab farmernadrág, azon egy darab vastag béléses Nike melegítőnadrág. Kettő, azaz kettő darab zokni, egy téli térdig érő vastag, meg egy sima, megspékelve bőr westerncsizmával (like egy csöves kollégista), azután alul body, rajta póló, azon vékony pulcsi azon vastag (HOSSZÚNYAKÚ) pulóver, azon a Nike nadrágomnak a felső része (szigorúan béléses, cipzáros), majd télikabát…..épp kevéssé folyik rólam a víz…..amúgy nem J Természetesen a nagyrészét a vámvizsgálaton le is vetették velem, furán is néztek, hogy mégis melyik sarkvidékre készülök távozni. És még így is van annyira hideg a gépen, hogy fújom az orrom egész úton.

Egyébiránt a kiscsaládtól elbúcsúztam rendben, most épp azon reménykedem, hogy az uram is hazaérjen épségben Pécsre, őt nem a Dönci várja, csak remélhetőleg a Szilu, meg a maccsok. Apropó maccsok: hát vessetek meg, egyik búcsúnál sem sírtam, ott majdnem. (na jó, amikor a Hofi elment, akkor kicsit, de ott még relatíve erős is voltam).  A KisPelyhesem, meg a Puszedlim nagyon nagyon fognak hiányozni, most jó ideig nem ébredek arra, hogy valami („ valaki ül kint a szárnyon……..vala-MI!” – miből idéztem?) nyalja az arcom. És lehet a legközelebbi csirkepörim kapros túros galuskával sem landol a földön.

Aztán hogy mik is a tervek: ma alszom az tuti, holnap ébredek, amikor ébredek, az is tuti. Tina valameddig dolgozik, aztán elvileg megyünk megnézni a kiadó szobát, és nem ártana egy bevásárlás sem, merthogy alapvető dolgok (tusfürdő, dezodor, sampon) maradtak otthon. Mert ugye a 20 kiló, az 20kiló, még akkoris, ha valójában 24.3. J

Nem tudom nagyhirtelen, hogy most mit írjak, épp szép fényes városok felett repülünk, bár a kedves angol bácsi mintha rosszul viselné, hogy az arcába bámulva próbálok kilesni az apró ablakon…..szóval inkább elképzelem.  J Egy biztos, a repülést soha nem fogom megkedvelni, a szükséges rossz, és muszáj kategóriákba sorolom, persze Belfastból nem nagyon lesz már esélyem hazamenni , hacsak úszva nem a delfinek hátán. J

Ne feledjétek: A JEGESMEDVÉK NAGYON KEMÉNY ÁLLATOK! J

Eljött végre a mai nap, amikor is útra kelek......illetve már útra keltem, jelen bejegyzés egy autóból történik :) Nemsokára édesapámmal találkozunk, egy utolsó ebéd erejéig, aztán ki a reptére, ahova remélhetőleg jön Zsófi is, hogy tőle is elbúcsúzhassak. Azt hiszem mindenkitől sikerült illőn búcsút venni, akitől nem, az csak is idő híján eshetett meg ;) 

Ma vegyes érzelmekkel keltem. Tulajdonképpen folyton a sírás kerülget, de valamiért nem jön ki.....na nem mintha nem lennék valahol belül iszonyatosan szomorú a helyzet miatt, de ugyanakkor izgatott vagyok, hiszen végre valóra válhat megint egy álmom. Reméljük még nagyobb sikerrel. Van sok tervem kint, végre tényleg gyakorolhatom a nyelvet, bár félek is, hogy első körben hogy fogom megértetni a hülye észak-íreket ;) de idővel úgyis belejövök majd. A hétvége még úgyis pihenéssel telik, bevásárlással, illetve már egy kiadó szobát is megyek megnézni szombat délután a Tinával. Este meg állítólag vacsit főz, és jönnek a Dönciék is. Valahol tök várom ezt az egész levegőváltozást, meg az új (jobb) életet is, de nem volt könnyű ezt a döntést meghozni, hiszen most már nem csak egy féléves ösztöndíjról beszélünk, ahonnan majd úgyis hazajövök. Pláne, hogy a számomra legkedvesebb embert kellett itthon hagynom. A munkakeresésbe fogom magam ezerrel belevetni jövő héttől, meg a papírmunkák intézésébe. Közben azért majd feltérképezem a várost, igazi turista módjára. Remélhetőleg képeket is tudok majd feltölteni ide, és megoszthatom Veletek az élményeimet....már persze ha érdekel valakit :) Ha nem, akkor nekem jó lesz pár év múlva visszaolvasni, hogy milyen hülyeségeket írtam ide :) 

Most egyenlőre ennyi a bejegyzés, remélem sűrűn tudok majd jelentkezni, bár ha nem, akkor jó eséllyel, azért mert kaptam munkát :) Ha bárki bármit hozzászólna a dolgokhoz, tegye bátran, nem akadály ;) 

Puszilok Mindenkit! 

 Kedves Mindenki!

Akkor tehát induljon a blog, nagy reményekkel vágok neki, remélem terveimnek megfelelően tudom is majd gyakran írni. Remélem majd lesz aki olvassa is ;)